Idegen Szavak Gyűjteménye - A nap szava

2012. szeptember 28., péntek

Természeti jelenségek – Felhők


Ki ne gyönyörködött volna már egy zöldellő dombon fekve, vagy egy ablakon kifelé bámulva az égbolt hatalmas, gyapjas vitorlásaiban, a hűs árnyat és megtisztító esőt hordozó felhőnyájakban?
Földünk légkörének elválaszthatatlan jelenségéről olvashatunk most néhány érdekességet e cikkben. A felhőzet bolygónk teljes égfelületének átlagosan 60%-át borítja, ezeknek viszont csupán egy tizede esőfelhő. Hatásuk világunkra jelentős: az éltető folyadékutánpótláson túl a fellegképződés fontos állomása a víz természetes körforgásának, mely nélkül nem létezhetne az élet olyan módon, ahogyan ma ismerjük. Ezen felűl hőmérsékletszabályzó szerepe sem elhanyagolható, a felhőtakaróról visszaverődő napfény nem melegíti bolygónkat, és rétegei alól nagy mértékben akadályozza a hő eltávozását, ezen tulajdonságaival egy sor különleges és fontos következményt előidézve (például csökkentve éjszaka a talajmenti fagyok bekövetkeztének esélyét). Mivel Földünk atmoszférájában lévő páratartalom komoly befolyással bír időjárásunkra, a kutatók már évtizedekkel ezelőtt figyelmeztettek a globális felmlegedés által a levegőben megnövekvő vízmennyiség következtében megjelenő drasztikus környezeti hatásokra és az éghajlat gyökeres megváltozására.
Hogyan születnek a bébifelhők?
Természeti jelenségről lévén szó, egészen máshogy, mint az embergyermekek. A levegő egyik tulajdonsága az, hogy mennyi vizet képes felvenni. Harmatpontnak nevezzük azt a hőmérsékletet, aminél az adott nedvességtartalmú levegő a vízre nézve telítetté válik. Ha a hőmérséklet a harmatpont alá hűl, a többlet vízgőz és pára kicsapódik, azaz apró cseppekben – avagy, ha a hőmérséklet adott, pici jégkristályok formájában – jelenik meg odafönt. Ezt a kicsapódást kondenzációnak nevezzük. A kicsapódva levegő víz és jég az, amit felhőként ismerünk.

A levegő többféleképp hűlhet harmatpont alá a természetben. Az egyik lehetőség az, ha a légáramlás útját valamilyen akadály állja és az felemelkedni kényszerül. Minél magasabban vagyunk, annál hűvösebb van, könnyen a harmatpont hőmérséklete alá juttatva a felszálló levegőt. Hasonló a helyzet, ha két légtömeg iránya kereszteződik és emelkedésre kényszerítik egymást. A következő lehetőség, hogy a talaj közelében áll be hőmérsékletkülönbség: ilyenkor a melegebb – azaz kisebb sűrűségű – levegő ennek hatására száll fel. Frontok esetén, ha egy melegebb és egy hidegebb légtömeg találkozik, előbbi felfelé kezd emelkedni és ennek során hül le. Többlet pára levegőbe juttatása is annak telítődését eredményezheti: ne feledkezzünk el arról, milyen bő utánpótlás van ebből az örökkön hullámzó tengerek fölött! Így születnek a felhők.


Neked mi volt a jeled az oviban?
A felhők annyifélék, ahányan vannak és sosem látni két tökéletesen ugyanolyat, mégis tudjuk őket osztályozni különboző tulajdonságaik által, mint a keletkezésük mechanizmusa, az anyaguk, az alakjuk vagy a magasságuk. Ezeket alapul véve egy nemzetközi rendszert állítottak fel, amely tíz alaptípusból (felhőfaj) és megannyi altípusból áll.
Magyar név
Latin név
Leírás
Pehelyfelhő
Cirrus
Magas szintű, széttagolt felhők fehér, finom rostokból, fehér vagy túlnyomóan fehér foltokból, esetleg keskeny szalagokból áll. Jégkristályokból épül fel és a közepes földrajzi szélességeken 5 – 13 km magasságban képződik.
Nemzetközi jele: Ci
Bárányfelhő
Cirrocumulus
Fehér folt, felhőlepel, vagy réteg alakjában megjelenő önárnyék nélküli, magas szintű felhő, amelyet különálló vagy egybeolvadó fodorszerű gomolyokból áll. Többé-kevésbé szabályos elrendeződést vesznek fel.
Nemzetközi jele: Cc
Fátyolfelhő
Cirrostratus
Áttetsző, fehéres felhőfátyol, szerkezete rostos, fonalas vagy sima. Részben vagy egészben eltakarhatja az eget.
Nemzetközi jele: Cs
Gomolyfelhő
Altomcumulus
Fehér, szürke vagy fehéres árnyalatú felhőréteg, általában önárnyékkal. Elemei lehetnek lemezek, gömbölyded párnák, hengerecskék. Ezek egy része lehet rostos vagy szilárd, amelyek összeolvadhatnak vagy elkülönülhetnek egymástól.
Nemzetközi jele: Ac
Lepelfelhő
Altostratus
Az Altostratus szürkés, kékes felhőlepel vagy csíkos, rostos, sima réteg. Részben és egészen is elboríthatja az eget. Egyes részein elég sűrű ahhoz, hogy a Napot úgy eltakarja, mintha homályos üvegen át néznénk. Vegyes halmazállapotú felhő, amely esőcseppeket és hópelyheket is tartalmaz.
Nemzetközi jele: As
Réteges esőfelhő
Nimbostratus
Szürke, gyakran igen sötét felhőréteg, a folyamatosan hulló eső vagy hó következtében erősen elkent alakkal. A csapadék a legtöbb esetben eléri a talajt, rendszerint tartós, folytonos esőzés vagy havazás formájában. A Nimbostratus réteg olyan vastag, hogy teljesen eltüntetheti a Napot.
Nemzetközi jele: Ns
Gomolyos rétegfelhő
Stratocumulus
Szürke vagy fehéres árnyalatú felhőréteg, amely majdnem mindig meglehetősen sötét rétegből áll. Mozaikszerűen összetett elemekből, párnákból vagy hengerekből áll, amelyek nem rostosak, elkülönülhetnek egymástól vagy egymásba olvadhatnak.
Nemzetközi jele: Sc
Rétegfelhő
Stratus
Általában szürkés színű felhő, elég egyenletes felhőalappal. Hullhat belőle szitáló eső, fagyott eső vagy szemcsés hó. Ha a Nap átsüt a felhőn, körvonalai felismerhetőek. Gyakran alakul ki a talajról felemelkedő ködből.
Nemzetközi jele: St
Gomolyfelhő
Cumulus
Különálló felhők, általában sűrűek és éles körvonalúak. Tömb, kupola, torony alakúak és feldudorodó felső részük ragyogóan fehér, míg alapjuk viszonylag sötét és vízszintes.
Nemzetközi jele: Cu
Zivatarfelhő
Cumulonimbus
Vastag, sűrű felhő, tetemes magassági kiterjedéssel. Alakja oldalról hegységre vagy toronyra emlékeztet. Felső részein sima, rostos vagy barázdált képződmények figyelhetők meg. Csúcsa majdnem mindig sík, lapított. Gyakran üllőre vagy hatalmas tollpehelyre emlékeztető formában terül szét. A felhő rendszerint igen sötét alakja alatt gyakran figyelhetők meg alacsony tépett felhők, amelyek beleolvadhatnak a felhőalapba. Tartalmazhat esőcseppeket, hópelyheket, a fagyott esőcseppeket és jégdarabokat. A felhőalapból sokszor jól megfigyelhető csapadékszálak ereszkednek alá. Csapadéka mindig heves és záporszerű. Kialakulását rendszerint mennydörgés és villámlás kíséri.
Nemzetközi jele: Cb

Az egyes felhőfajták képeit a Nemzetközi Felhőatlasz tartalmazza. Továbbá megismerkedhetünk velük bővebben a Felhőosztályozás – Második, teljeskörűen átdolgozott kiadás című műben, sok más egyéb érdekesség mellett.
Ezeknek a felhőknek különböző képi jeleket is adtak, hogy jól meg különböztethessék egymást odafönt, az égen – és, hogy nekünk is a segítségünkre legyen ebben.
 
Kígyófelhő
A kondenzcsík nem természeti jelenség, hanem a magas légkörben zajló repülés “mellékterméke”. A repülőgépek kipufogógáza kondenzációs magként szolgál és mivel ilyen magasságban hideg a levegő, és túltelített, a vízcseppek jégkristályokként kondenzálódnak. Így alakul ki a mesterséges pehelyfelhő. Amikor viszonylag kevés nedvességet tartalmaz a magas légkör, akkor gyorsan feloszlik a kondenzcsík, vagy gyakorlatilag a földről, szabad szemmel már nem is látható létrejötte. Nagy nedvességtartalom esetén, viszont erős, vastag és hosszú ideig fennmaradó cirruscsík képződik, amelyet a szél fodrozódása alakít tovább. A tartós kondenzcsík nagy nedvességtartalomra utal, amely egy front előhírnöke is lehet.

Felhődiszkó
A felhők kétségtelenül egyik leglátványosabb, kialakulásában és működésében mindmáig nem teljesen megértett tagja a Világító felhő. Ezek, a szokványos felhők harminc kilóméteres maximum magasságnál jóval följebb, nyolcvan kilóméter körüli átlagmagasságban helyezhednek el, anyagukat jégkristály alkotja, melyekről képes visszaverődni a horizont alatt lévő Nap fénye. Megfigyelésükre nyáron nyílik mód, általában egy órával alkonyat után, vagy pirkadat előtt. Kékes vagy ezüstös gyöngyház színű, esetleg narancsos vagy arany szegélyű, feltűnően fénylő fellegek ezek, amiket könnyűszerrel el lehet szabad szemmel is különíteni az ekkor már fekete foltokként úszó szokványos felhőktől. Hogy miként is kerül a por és az arra kirakódó víz a mezoszférába, arról csak találgatnak a kutatók, ami biztos, hogy az esetenként százezer négyzetkilóméter átmérőjű fellegek felettünk úsznak és szórják hátborzongatóan gyönyörű fényüket.
  

Felhők az időn túlról

 
Mint ahogy a divináció minden egyéb metódusánál, a felhőjóslásban is az egyik legfontosabb tényező,  hogy  képesek legyünk ráhangolódni megérzéseinkre. Ha kérdésünk van, akkor meg kell tanulnunk töretlenül koncentrálni, s vigyáznunk kell, hogy a kezdeteknél még folytonosan csapongó tudatunkat kordában tartsuk.
Választ ugyanis mindig arra fogunk kapni, amire épp koncentrálunk, ha pedig hagyjuk gondolatainkat elkalandozni, utóbb olyan jeleket is kapunk, amiknek semmi köze az eredetileg felvetett témához.
Először csak menjünk ki, kötetlenül felhőket lesni, különböző helyekről és időpontokban.
Barátkoztassuk össze szemünket a különböző fajú égi fellegnyájakkal.
Noha egész életünkben láttunk felhőket, arra lehetünk figyelmesek, hogy mégis új dolgokat fedezhetünk fel bennük – így van ez mindennel, amit természetesnek veszünk, de sosem állunk meg megfigyelni, csak elmegyünk mellete.
A legmegfelelőbbek a magas régiókban úszó vékony pehelyfelhők, amik mesés színekben pompáznak az alkonyi égen, vagy az alacsonyabban lévő, fehér vattapamacsként vándorló gomolyfelhők. Ezek viszonylag gyorsan változnak és összetett látványtartalmat hordoznak, így adva a legmegfelelőbb táptalajt számunkra a jósláshoz. Az égi képződmények önmagukban, vagy többedmagukkal együtt különböző képeket alkothatnak a figyelmes szemek előtt. Érdemes a felhők tarajos szélét is megfigyelni, megfelelően ellazult állapotban akár egész kis „filmjeleneteket” is észlelhetünk „bennük”. A jeleket mindig az általunk használt szimbólumrendszerben kapjuk meg. Ez azt jelenti, hogy ha például ismerjük valamely mágikus ABC alfabetikus jeleit, az üzeneteket megkaphatjuk akár hasonló formájú, vagy hasonló jelentéstartalmat hordozó alakzatokban is. Ezen tudás híján sem kell kétségbe esnünk, érzékeken túli érzéklésünk ekkor egyszerűbb, általunk is felfogható módon kommunikál velünk.
Lehetséges például, hogy aggódunk egy szerettünkért és meg kívánjuk tudni, biztonságban van-e? Ellazulunk, majd az alkonyi égboltra pillantva egy aranyló színben pompázó, sárkány alakú felhőt látunk meg először, ami úgy tűnik, mintha fennséges lassúsággal terjsztené ki a szárnyait épp. Mit jelent számunkra az arany színű sárkány? Mit akar nekünk üzenni azzal, hogy kiterjszti a szárnyait? Figyeljünk oda, milyen érzéseket kelt bennünk a jelenet és ne féljünk a képzettársításainktól. Intuíciónk ezeken keresztül kommunikál velünk, csupán meg kell fejtenünk saját jelzéseinket!
 
Mindenkinek kellemes felhőfigyelést kíván:
Dorek Todd és az Arany Sárkányok Rendje
Forrásanyagok:
Képek forrásai: A fent felsoroltakon túli képek Dorek Todd szellemi termékeit képezik.
A lektorálásért köszönet Atommnak!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése