Idegen Szavak Gyűjteménye - A nap szava

2016. december 13., kedd

Luca-napi szokások, hiedelmek, praktikák, babonák, jóslások

A keresztény hagyományban december 13.-a Szent Luca napja, melyhez több népszokás is fűződik. A Gergely naptár bevezetése előtt ez a nap volt az év legrövidebb napja.

A legenda szerint Szent Lucia édesanyját-aki vérfolyásban szenvedett-kísérte el Szent Ágota sírjához Cataniaba, hogy a szenttől kérjen gyógyulást. Anyja csodálatos gyógyulása után szüzességi fogadalmat tett, így a közelgő esküvőjét is lemondta, a hozományt pedig a szegényeknek ajándékozta. Azonban ezt a tettét a kérője nem tudta elviselni, ezért bíróság elé állíttatta. Miután kimondták bűnösségét, rengeteg kínzáson kellett keresztül mennie. Végezetül bordélyházba akarták meggyalázni, de testét nem tudták megmozdítani a helyéről. Ezt követően máglyára vetették, de nem fogott rajta sem a tűz, sem a forró olaj, ezért karddal döfték át a torkát. Azonban egyszerre akkor sem halt meg, csak miután megkapta az utolsó kenetet lehelte ki a lelkét.

Képtalálat a következőre: „Szent lucia”
Itáliában és a Skandináv népeknél nagy tisztelet övezi alakját. Vakok, gyengén látók, utcalányok, szüzek, menyasszonyok és torok fájdalommal küzdők is védőszentjüknek tekintik őt. Hírét viking hajósok vitték el Skandináviába, akik szintén keresztények voltak, és Luca alakját egy fénnyel körül vett ragyogó lénynek képzelték el. Ezzel magyarázható a svédeknél, hogy a Luca napi fényfesztivállal kezdődnek a karácsonyi ünnepségek.
Az olaszoknál és a skandináv népeknél a jó szándékú Luca terjedt el, Magyarországon, és Közép-Európában negatív hasonmás jelenik meg a néphagyományban. Ezért van az, hogy nálunk e napot nem az ünnepségek hanem a jóslások babonák, hiedelmek, praktikák jellemzik melyek a pogány szokásokból erednek. Ez a nap a hiedelem szerint kedvez a gonosz erőknek, varázslatoknak, ezért az emberek ezek távol tartására számos dolgot végeztek.
Luca-napi szokások:
1. fokhagymát tette az ablakokba
2. homlokukra fokhagymával keresztet rajzoltak
3. patkót helyeztek a küszöbre
4. seprűt raktak keresztbe az ajtó elé
Mindezt azért, hogy a seprűnyélen lovagló boszorkányok és ártó szellemek ne juthassanak be házaikba.
Ugyanezen a napon kezdték el készíteni Luca-székét, melyet kilenc vagy tizenhárom féle fából állították össze. A hagyomány szerint a széket többnyire kilenc féle fából állították össze: kökény-, boróka-, körte-, som-, jávor-, akác-, jegenyefenyő-, cser- és rózsafából. Szögek helyett kizárólag bükkfából faragott ékek tartják össze. Ezen a széken minden nap dolgozni kellett egészen karácsonyig. Innen ered a mondás: „Olyan lassan készül, mint Luca széke”. Karácsony estéjén elvitték az elkészült széket a templomba az esti misére, s ha készítője felállt rá, megláthatta a falu boszorkányait.
Kapcsolódó kép
Régen a Luca ünnep a női dologtiltó nap volt. Tilos volt sütni, varrni, mosni, még a kenyérsütés sem volt megengedett ekkor. Nem fonhattak, és a tollfosztás is tilos volt. Ekkor a nők még tüzet sem rakhattak, ez aznap a férfiak dolga volt. Luca napján a tyúkoknak az abroncsba szórták a magokat, hogy majd ne a szomszédba járjanak tojni. Szokás volt ezen a napon még, hogy a fiúk „lucázni” mentek, és rövid versekkel mondták el jókívánságaikat. Ezeket a verseket lopott szalmán térdelve mondták, majd ezt a szalmát a gazdasszony a tyúkok alá rakta.
Kedvelt tevékenység volt ezen a napon a jóslás, mely a termésre, halálra, szerelemre és időjárásra is vonatkozhatott.
A lányok 12 gombócot főztek, mindegyikbe egy férfi nevet tettek, majd amelyik legelőbb jött a víz tetejére az volt a leendő vőlegényük neve.  Szatmárban a lányok bal kézzel font fonalat kötöttek a derekukra, hogy megálmodják ki lesz a jövendőbelijük. A hajadonok Luca napjától fogva karácsonyig minden nap megettek egy almát, majd mikor az utolsó almával is végeztek, kimentek az utcára, hogy megvárják milyen kereszt nevű férfival találkoznak először, mert ekkor megtudhatták leendő párjuk nevét is. Volt még egy praktika arra, hogy megtudják vőlegényük nevét. Ez pedig az volt, hogy 13 papírra felírtak 13 férfi nevet, majd miután összehajtogatták papírjaikat minden nap eldobtak belőle egyet. Karácsony napján a megmaradt papírdarabból megtudhatták kedvesük nevét. A házasság időpontját is megtudhatták egy praktikával. Az a lány, aki kíváncsi volt erre, megrúgta a disznó oldalát, és ahány röfögés hangzott el, annyi esztendő volt még hátra az esküvőig.
Képtalálat a következőre: „Luca napi gombócfőzés”
Luca napi szokások közé tartozott az is, hogy cserépbe búzát vetetettek, és ha ez karácsonyig szépen kivirágzott, akkor bőséges termésre számíthattak a következő évben. Sokfelé ismert volt még a tollas pogácsa. A vidéki házaknál annyi pogácsát sütöttek, ahány tagja volt a családnak. Mindegyik pogácsába tollat szúrtak, és akinek megégett a tolla arra halál várt, akinek csak megpörkölődött súlyos betegségre számíthatott a következő évben.
Az idő jóslására a Luca-kalendáriumot használták, melybe a Luca napját követő 12 nap időjárását lejegyezve, az eljövendő év 12 hónapjának időjárására következtettek. Ha az egyes napok időjárását- este 6-tól másnap este 6-ig-hatórás bontásban figyelték meg, azt is megtudhatták, hogy a következő év adott hónapjának a megfelelő negyedeiben milyen idő várható. A hagymakalendárium egy jól ismert időjóslás volt, melyet szintén Luca napján készítettek el. Egy vöröshagymát négyfelé vágtak, és ízekre szedtek. Ezt követően kiválasztottak 12 szép gerezdet, melyekre sót szórtak. Ezek a gerezdek az elkövetkezendő év hónapjait jelképezték. Ezeket egy tálcán meleg helyre tettek az óév utolsó napjáig. Naponta megnézték melyiken olvadt el a só. A nedves gerezd azt jelentette, hogy az adott hónapban sok eső várható, míg a szárazon maradt hagymagerezdek a csapadékszegény hónapokat jelölte.


Képtalálat a következőre: „hagymakalendárium”


Forrás:
www.erzsebetrosta.hu-Rosta Erzsébet
www.csillgaszat.hu-Szoboszai Endre
www.wikipedia.hu-Wikipédia

Készítette: Csaplár Athéné

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése