Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: január, 2017

Hogyan szeresd a munkádat ?

Kép
Napjaink legjavát a munkánk teszi ki, sőt, legtöbbször a hétvégéinket is. Szinte alig marad idő a pihenésre, vagy kikapcsolódásra, ezért fontos, hogy az, amivel foglalkozunk, örömet is okozzon, vagy legalább ki legyünk békülve a helyzettel.
Dolgozni általában senki sem szeret. Nem feltétlenül a tevékenységgel van a probléma, hanem a korán keléssel, a sok túlórával, és gyakran túlhajszoljuk magunkat. Úgy érezzük, soha nincs vége, soha nincs megállás, nem szusszanhatunk egy percet sem. Folyton stresszben vagyunk, mert mindig van valami tenni való, valami sürgős. Még lebetegedni sincs idő, úgy is bejárunk dolgozni, mert nem engedhetjük meg, hogy hiányozzunk.
Nem is csoda, ha sűrűn betegek vagyunk, vagy hetekig nyűglődünk, mert képtelenek vagyunk kilábalni belőle.
A célunk az, hogy ahol dolgozunk, ott jól érezzük magunkat és ne terheljük túl magunkat, napközben pedig vidámak legyünk. Nem törvény, hogy aki dolgozik, az csak gondterhelt lehet és boldogtalan. Nem csak akkor van fontos munkán…

Egy doromboló macska az ölünkben jobban gyógyít

Kép
A hiedelem szerint a macskák  40 millió évvel ezelőtt a menyétfélékből alakultak ki.
Minden macska egyedi az állatvilágban.
A macskák megszelídítését említő első valódi feljegyzés Észak-Egyiptomból származik.
Az Egyiptomiak nagy hasznát vették a macskáknak a rágcsálok elleni harcban, hiszen meg kellett védeniük a rágcsálóktól a legfontosabb táplálékukat, a gabonát.


Az egyiptomiakat elbűvölte a macskák vadászati, és fizikai adottságai.
A gabonaszállító hajókon is ott találjuk őket. Tekintélyük hamarosan királyi rangra emelte őket.
Aki bántalmazott vagy megölt egy macskát az halállal lakolt.
Basztet istennőt is macska fejjel ábrázolták. Ő a föld és a termékenység Istennője, és ő jelképezte a nap szemét is. A gyermekáldás véd asszonyaként tisztelték. Eredetileg oroszlánt szenteltek az istennőnek, később ezt a szerepet macska vette át, időszámításunk előtt kb 3000 évvel.


 Először vad macskákat fogtak be, később időszámításunk előtt a második évezredben tenyészteni kezdték őket, mivel ez k…

Téli bőrápolás természetes módon

Kép
" Bármi lehetsz,
bármit megtehetsz,
bármire szert tehetsz. "



Tél van, hideg. Ez az idő nem csak a szervezetünket, hanem a bőrünket is megviseli. Ebben az időszakban még fokozottabban kell figyelnünk a rendszeres bőrápolásra.

A hideg idő rendkívül megviseli a szervezetünket, és a bőrünket is. Kezünk kiszárad, kirepedezik, arcunk érzékeny bőre kipirul. Igazán jó kozmetikai dolgokat kaphatunk a drogériákban bőrünk ápolására, de nézzünk szét inkább a konyhában.

A mézről már írtam, hogy mennyire kiváló hatású a bőrápolásban, mégis kimeríthetetlen téma. A méz önmagában is nagyon jó, de keverhetünk hozzá különböző olajokat is.

Olíva olaj:

„Egyél olívaolajat, és alkalmazd helyileg, mert 70 betegséget gyógyít, beleértve a leprát is.”                                                                                                                                 /Mohamed próféta/

 Az olíva olaj már majdnem minden háztartásban megtalálható. Nem csak főzésre, de sütésre is kiválóan alkalmas. …

Méz - a gyógyító csoda

Kép
A mézet mindannyian ismerjük, legtöbben szeretjük is. De ha elolvassuk mit is „tud” a méz, biztos vagyok benne, hogy nagyon fogjuk szeretni. Gyermekkorunktól tudjuk, hogy kis aranyos méhecskék szorgosan virágról virágra szállva gyűjtik össze a nektárt,  amit aztán mézzé alakítanak át. A mesékben kis kosárkában gyűjtik össze a virágport.  De nézzük, mit tudhatunk meg a méhekről.
Közel 20 000 fajuk ismert.  A legkisebb a törpe méh   (Trigona minima) 2,1 mm mindössze. A legnagyobb Megachile pluto a 39 mm nagyságot is elérheti. Őseink már nagyon régen gyűjtik a mézet, később már méhészkedtek is. A legősibb írásos emlék az indiaia védákban lelhető fel, az ayurvédikus gógyászat a mézet tartja a legjobb édesítőnek. Régészeti leletek bizonyítják a méz szerepét az emberiség történetében. Egy 16 ezer évvel ezelőtt készített sziklarajzon egy ember mézet gyűjt. Majdnem 9 ezer éve méhészkedik az ember - erre ősi európai, közel-keleti és észak-afrikai edénycserepeken talált méhviasznyomokból következt…