Idegen Szavak Gyűjteménye - A nap szava

2017. augusztus 10., csütörtök

Allergének

"Tudod, hogy miért nagyobbak
az én problémáim másokénál?
Mert az enyémek!"
  (Ally McBeal)

Allergia esetén szervezetünk immunrendszere nem a megfelelő választ adja egy olyan anyagra, amely egyébként ártalmatlan volna számára. Ha az immunrendszer „idegenként”, „betolakodóként” azonosít valamilyen, különben veszélytelen anyagot, akkor a fehérvérsejtek – a túlzott reakció következtében – magát a szervezetet károsítják, és a fokozott immunválasz önmagában véve betegséggé válik. Az allergiás asztma, az ekcéma és a szénanátha egyaránt ebbe az allergiás betegségcsoportba tartozik. Az allergének bejuthatnak a tápcsatornán, a légutakon, valamint a bőrön keresztül.
Az allergiás reakció lehet egészen enyhe – könnyezés, szemviszketés, orrfolyás, tüsszögés –, de ha súlyos, akkor életveszélyt okozhat (anafilaxiás sokk). Ennek tünetei: hirtelen légzési nehézség, szívműködészavar és jelentős vérnyomásesés. Ez akár bizonyos ételek elfogyasztásától, vagy akár egyes gyógyszerek bevételétől, darázscsípéstől is kialakulhat.


Allergia típusai:

Az inhalatív allergének közt a legfontosabb a házipor, ennek is a legfőbb allergénje az atkaféleség. Az allergizálódást elősegíthet, az elhanyagolt, poros lakás. Jelentős inhalatív allergén a az ágyneműben található libatoll, valamint állati szőrök, bőrök, növényi rostok.
A növényi pollenek többnyire tavasszal virágzáskor jutnak a levegőbe. Több fa és növény pollenje lehet allergizáló hatású.


A bőrön keresztül képesek allergizálni bizonyos kémiai szerek, gyógyszerek. Allergizálhat  a csűrök pora, a gombák spórái, de baktériumok is.


Ételallergénként leggyakrabban a tehéntej és a tyúktojás szerepel. Ritkábban találkozunk hal, sajt, gomba, földieper, málna, dinnye, dió, méz, csokoládé, paradicsom, paprika allergizáló hatásával, de számos egyéb anyag is allergizálhat.

A gyógyszerek ismert (a gyártó által előre jelzett) mellékhatásai között lehetnek allergiás tünetek, de azok váratlanul, immunológiai reakció formájában is jelentkezhetnek olyan embereknél, akik korábban már szedték az adott gyógyszert. A hosszú ideig, nagy dózisban, illetve gyakran alkalmazott gyógyszer esetén megnő az allergia kialakulásának esélye. A gyógyszerallergia tünetei az enyhe panaszoktól (bőrpír, csalánkiütés) az életveszélyes tünetegyüttesig (anafilaxiás sokk) terjedhetnek.
Gyakrabban jelentkezik allergia a gyógyszerek bőrön vagy nyálkahártyán történő használata során, mint szájon át való szedéskor. (A bőrön fellépő allergiás tünetek sokkal gyakoribbak a nőknél.) Injekció adása esetén sűrűbben fordul elő anafilaxiás reakció. Csecsemőknél és kisgyermekeknél ritkábban jelentkezik gyógyszerallergia, mint felnőtteknél.
A gyógyszerallergia leggyakoribb okozói:
  • antibiotikum ( penicillin)
  • nem szteroid alapú gyulladáscsökkentő
Keresztallergiáról akkor beszélünk, ha a szervezet a különböző eredetű, de hasonló szerkezetű allergéneket azonosként ismeri fel. Oka, hogy az allergiát kiváltó pollen egy kis fehérjeszakasza megegyezhet a rendszertanilag távol álló növény egy hasonlóan apró fehérjeszakaszával. Ezért az egyik növény okozta allergia jelentkezhetnek egy másik növénytől is.
Minél közelebbi két faj között a rokonság, különböző antigénjeik annál jobban hasonlítanak egymásra. Pl. aki egyfajta rákra allergiás, az valószínűleg mindenféle rákra, valamint homárra, langusztára, kagylóra, osztrigára is allergiás. Aki allergiás a tyúktojásra, az valószínűleg a legtöbb madár tojására allergiás. Tejfehérje-allergiásoknál a marhaszőr is tüneteket okozhat.
Az allergének szerkezetének hasonlóságából következik, hogy az ételallergiát gyakran légúti tünetek kísérik.


Leggyakoribb keresztallergiák

-alma-körte
-barack- szilva, cseresznye
-dió-búza, rozs, mák, mogyoró, szezámmag
-éger-mandula, alma, cseresznye, mogyoró, őszibarack, körte, zeller
-fekete üröm- zeller, sárgarépa, petrezselyem, burgonya, paprika, paradicsom, uborka, banán, alma, dinnye, kivi, mangó, kamilla, ánizs, koriander, kömény, csilibors, kapor, szerecsendió, bors, mustármag, napraforgómag, borsmenta, bazsalikom, majoránna, oregáno, méz, élesztő
-földimogyoró- dió
-fűfélék- paradicsom, dinnye, narancs, fehérrépa, burgonya, rozs, mogyoró, földimogyoró, -szentjánoskenyér- élesztő, borsó, búza és más gabonafélék, bab, lencse, szója, avokádó, édeskömény
hagyma spárga
-latex- banán, gesztenye, spenót, avokadó, citrusfélék, kivi
-nyírfa- mogyoró, dió, kesudió, mandula, alma, körte, szilva, cseresznye, meggy, őszibarack, sárgabarack, kivi, avokádó, burgonya, paradicsom, sárgarépa, zeller, spenót
-parlagfű- görögdinnye, sárgadinnye, banán, paradicsom, uborka, cukkini, tök, kamilla, banán, napraforgómag
-poratka- kivi, rákféleségek és a tenger más gyümölcsei (A keresztreakciók a poratkánál fordulnak elő leggyakrabban)
-rozspollen- rizs, búza, rozs, árpa, kukorica, zab
-tehéntej-marhaszőr
-tojás-madártoll, csirkehús
-tőkehal-lazac, lepényhal, tonhal, makréla


Specifikus antigén kiderítése:

Provokációs tesztek- A betegséget kiváltó ételallergén elfogyasztása, ill. inhalatív allergén belélegeztetése.

Allergiás bőrpróbák- A kiváltó antigént a bőrbe dörzsölve (cutan próba), előzetes scarificatio után
(percutan próba) és a bőr alá fecskendezve (intracutan próba) kereshetjük meg. Pozitív esetben fél órán belül helyileg bőrpír és csalánkiütésszerű elváltozás vagy 24-48 óra elteltével bőrpír és beszűrődés észlelhető.

Légzésfunkciós próba-Porlasztott allergént belélegeztetve pozitív esetben a légzésfunkció beszűkülése bizonyító erejű.


Hisztaminfelszabadítási teszt- A beteg leukocytáit a megfelelő allergénnel összehozva a hisztaminfelszabadulás mértékét mérik.

A radioaktív vizsgálatok a legmegbízhatóbbak. A radio- allergo-sorbent teszt lényege, hogy az allergént a beteg szérumába lévő specifikus IgE ellenanyaggal hozzák össze, majd az IgE kötődését radioaktív IgE ellenanyaggal való reakcióval mutatják ki.
Tudni kell, hogy az az allergiás betegségek nagy részében a specifikus antigént nem sikerül kimutatni.



Leggyakoribb allergének Magyarországon:

1. Pollen
A fák, füvek és gyomok pollenjeinek való kitettség szénanáthát, vagy más szezonális allergiás tünetet válthat ki. Olyan tünetek léphetnek fel, mint például tüsszentés, orrfolyás, vagy viszkető, nedves szemek. A tüneteket úgy lehet megelőzni, hogy szeles időben, amikor a levegő pollentartalma magas, a házban tartózkodunk, nem nyitjuk ki az ablakokat, helyette a légkondit használjuk!


2. Állatok
Az állatok nyála, szőre is kiválthatja az allergiás reakciót. Még akár hónapokkal, az állatokkal történő érintkezés megszakadása után is jelentkezhetnek az allergiás tünetek. Ha házikedvenced allergiát vált ki, akkor ne tartsd bent az állatot a hálószobádban, kerüld a szőnyegeket, és gyakran fürdesd meg kedvenced! A gyakori porszívózás is segíthet.

3. Poratka
A poratkák mikroszkopikus méretű élőlények, melyek a porszemeken tapadnak meg. A poratkák a magas páratartalmú helyeken könnyebben szaporodnak. Használj hipoallergén ágyneműt, minden héten mosd ki forró vízben a lepedődet, és kerüld az atkafogó tárgyakat, például a szőnyeget, függönyt, és plüssállatokat.

4. Rovarcsípés
A rovarcsípésre allergiás emberek esetében akár életveszélyes reakciók is felléphetnek. Olyan tünetek észlelhetők, mint például a csípés helyének nagy felületű megdagadása és kipirosodása, hányinger, fáradtság és hőemelkedés. A rovarcsípés ritka esetekben anafilaxiát (túlérzékenység) okozhat, ekkor nehéz légzés, kiütések, az arc, a torok és a száj feldagadása, gyors pulzusszám, szédülés, vagy vérnyomásesés léphet fel.


5. Penész
A penész allergéneket és ingerlő hatású anyagokat, bizonyos körülmények között pedig akár mérgező anyagokat is termel. A penész megérintése vagy belélegzése allergiás reakciókat válthat ki az arra érzékeny embereknél. Sokféle penész létezik, melyek mindegyike nedves környezetben gyarapodik. A penész a párás, nyirkos területeken fordul elő, mint például a fürdőszobában, az alagsorban, vagy akár a talajtakaró növényeken. Kerüld ezért az olyan tevékenységeket, melyek kiválthatják az allergiás reakciót! A ház/lakás nyirkos részeit pedig gyakran szellőztesd!

6. Ételek
A tej, a kagylók és rákfélék, a csonthéjas gyümölcsök és a búza a leggyakoribb olyan ételek, melyek allergiát válthatnak ki. A tünetek – asztma, kiütés, hányás, hasmenés, az ajkak megduzzadása - akár súlyosak is lehetnek. A tünetek antihisztaminokkal enyhíthetők, életveszélyes esetekben pedig injekció szükséges.

7. Latex
A kesztyűben, óvszerekben, és bizonyos orvostechnikai eszközökben megtalálható latex is válthat ki allergiát. A latexallergia során olyan tünetek léphetnek fel, mint például bőrkiütés, szemirritáció, orrfolyás, tüsszögés, bőrviszketés, vagy orrviszketés. Súlyosabb esetben azonban akár anafilaxia is felléphet, ekkor nehéz légzés, kiütés, és hirtelen jelentkező gastrointestinalis (gyomorbél) problémák lehetnek a tünetek.


8. Gyógyszerek
A gyógyszerérzékenység – például penicillin-, vagy aszpirinallergia – következtében enyhe vagy akár életveszélyes tünetek is jelentkezhetnek. A legjellemzőbbek a kiütés, nedves szemek, vérbőség, valamint az ajkak és a torok megdagadása. A gyógyszerallergia következtében fellépő tünetek enyhítésére ajánlatos az antihisztaminok vagy szteroidok szedése.

9. Illat
A parfümökben, illatosított gyertyákban, tisztítószerekben és kozmetikumokban megtalálható illatanyagok enyhe vagy akár súlyos egészségügyi problémákat okozhatnak. Az illatanyagoknak történő tartós kitettség az arra érzékeny emberek esetében gyakrabban váltja ki a tüneteket, és több időbe is telik, míg azok enyhülnek.

10. Csótány
A csótányok nemcsak hátborzongató kinézetű élőlények, hanem az ürülékükben található fehérje allergiás reakciókat is kiválthat. A csótányoktól nem könnyű megszabadulni, főleg a melegebb éghajlatú területeken. Ha csótányokat észlelsz otthonában, használj rovarírtószereket! Emellett fontos, hogy a konyha mindig tiszta legyen, a padlón és a falon lévő repedéseket pedig ki kell javítani!


Tanácsok:

Légzőszervi allergiás betegségek
A légúti allergiás betegségek kezelése is az allergén kiiktatásából áll. A tollpárnát, szalmazsákot matraccal, gumipárnával helyettesíthetjük. A dunyha helyett vattapaplant használhatunk. A beteg szobájából a porfogó szőnyeget és egyéb holmit eltávolítjuk, és fontos a gyakori takarítás. Kutyát, egyéb állatot ne tartsunk, de dísznövény se legyen a beteg környezetében.
Pollenallergiás személy virágzáskor, ha lehet minél többet tartózkodjon zárt ablak mellett a szobában. Jó hatású a levegőváltozás, ha csak egy kis időre is. Levegőszennyeződéstől mentes magaslati fenyves hegyvidék és tengerpart javasolt.

Emésztőszerv allergiás megbetegedései
Az emésztőszervi allergiás tünetek jelentkezhetnek különböző táplálékokkal kapcsolatban, visszatérő szájgyulladások, görcsös hasi fájdalom, rohamokban jelentkező görcsös székletürítés tüneteivel.
Akárcsak a légzőszervi allergiás betegségeknél, itt is az elsődleges feladat az, hogy kiiktatjuk az allergiás reakciókat okozó ételt az étrendünkből. Továbbá kerülni kell a felszívódást fokozó fűszereket, és korlátozni kell az emésztést és a perisztaltikát gátló zsírok fogyasztását. A fehérjebontást sósavkészítményekkel lehet elősegíteni. Jól hatnak az antihisztaminok is.

Méhcsípés

Normális körülmények között egy darázs vagy méhcsípés után a bőrön fájdalom, viszketés, 2 cm körüli gyulladás alakulhat ki, amely nem-immunológiai helyi bőrreakció. Nagyobb helyi reakcióknál már ödéma is kialakul 10 cm átmérőn túl, ami 24 óráig is eltarthat. A halálos végződésű eseteken kívül súlyos reakciókat 0,3-7,5 százalékban váltanak ki .

Méhcsípés megelőzése:
Ne öltözzünk élénk színű ruhákba, ne használjunk édes illatú kozmetikumokat és szappant, ha a szabadba megyünk!


  • Az ételt és a szemetet fedjük le!
  • Cipőben járjunk, hogy a talpunkat ne érje csípés!
  • Ha a szabadban vagyunk, hordjunk olyan ruhát, mely befedi a kart és a lábakat!
  • Tartózkodjunk a rovarok hessegetésétől, megfogásától!
  • Kerüljük a rovarok fészkét!


  • Csípés esetén a fullánk eltávolítása  nagyon fontos. Figyeljünk a bőr párhuzamos simítására késsel vagy bankkártyával, ami a méregzsák kiürülését akadályozza meg. Helyi fájdalom és ödéma esetén hideg borogatást, viszketés ellen antihisztaminos kenőcsöt, fájdalomcsillapítást alkalmazzunk!
    A legtöbb estben csak tüneti kezelés kell a fájdalom és viszketés enyhítésére. A fullánk megfelelő eltávolításakor a helyi borogatáson kívül csak a seb fertőzése esetén kell antibiotikumot adni. A súlyos reakciókat kórházban kell kezelni.
    Az egész szervezetre kiterjedő súlyos reakció esetén feltétlenül vigyük orvoshoz a beteget, aki a csípéstől a szív irányába érlekötést alkalmazhat, injekciót adhat a betegnek, szükségessé válhat továbbá a folyadékpótlás és a hörgőtágító inhaláció, vagy injekció.



    Forrás:

    • Balogh László: Gyermekápolástan
    • Prof. Dr. Nékám Kristóf : Allergiáról mindenkinek
    • https://www.allergiakozpont.hu/allergenek

    Készítette: Galavics Dóra




    Nincsenek megjegyzések:

    Megjegyzés küldése